Ányás naturista strand
Főoldal Közlemény Hasznos infók Illemszabály Rendtartás Képek Térkép Natur-szüzek Élettánc

A FÜRDŐHELY RENDTARTÁSA


A Tisza 211,4 és a 211,8 folyamkilométer közötti baloldali partszakaszán kialakult szabad strand kulturált üzemeltetését az EGYESÜLET magára vállalja. A 6/1995. (III.22.) BM számú rendelet 4§ (5) bekezdésében meghatározottak alapján a fürdőhelyi rendtartást, a strand házirendjét az alábbiakban határozza meg:

1. A partszakaszt az EGYESÜLET tagjai, a kíséretükben lévő hozzátartozók, valamint a jelen rendtartás előírásait elfogadó vendégeik látogathatják. Belépésre jogosultak továbbá a feladatukat teljesítő hivatalos személyek is.

2. A strand és a hozzá tartozó táborhely - a tagság egységes döntése alapján - a teljesen mezítelenül fürdőző, napozó és itt tartózkodó emberek tartózkodási helye. Az előbb említett területen - időjárási, illetve egészségügyi okoktól eltekintve - felöltözve, illetve fürdőruhában senki sem tartózkodhat. A monokini sem engedélyezett! Aki ezen feltételeket nem vállalja, a fürdőruhás strandokat vegye igénybe.

3. A területen tartózkodó személyekről őket felismerhető film, videó- és fényképfelvétel csak az érintettek előzetes beleegyezésével készülhet.

4. Az egyesület céljaival, a kulturált közösségi magatartás szabályaival ellentétes, ezért TILOS minden megbotránkoztató cselekedet! TILOS a szexuálisan kihívó magatartás, az illetlen és goromba viselkedés, továbbá az italtól károsan befolyásolt állapot!

5. TILOS mindenfajta kereskedelmi tevékenység, különösen a szeszesital árusítása!

6. Mindenki csak a saját és a környezetében lévők kulturált magatartását nem veszélyeztető alkoholmennyiséget fogyaszthat!

7. A kulturált szórakozás és a szabadidő hasznos eltöltése minden vendég érdeke és joga, de ennek gyakorlása nem zavarhatja mások pihenését és nyugalmát. (pld. hangoskodás, hangos rádiózás, stb.)

8. A területen kutyát csak megkötve szabad tartani. A kutyák mozgásigényét kielégítő futtatást és fürdetést a strand és a táborhely területén kívül, a táborhely vendégeinek zavarása nélkül szabad végezni. A kutya gazdája minden esetben gondoskodjon a kutyája által okozott szennyeződések eltakarításáról.

9. Gépjárművel parkolni a főidényben (május 1 és szeptember 1 között) a kijelölt parkolóhelyen szabad. A TÁBORHELY területére gépjárművel csak a sátrak lakói hajthatnak be, de parkolásukkal nem zavarhatják más sátrak megközelítését. A gépjárművel való területen belüli közlekedés kerülendő! Gépjárművek lemosása, továbbá a víz és a zöldterület olajjal való szennyezése szigorúan TILOS!

10. A folyóban való fürdés, a sátrak, a gépjárművek, és egyéb értékek őrizetlenül hagyása, - a szabad strand és a táborhely jellegénél fogva - mindenkinek csak a saját felelősségére történhet. Az egyesület bármilyen jellegű anyagi kárért felelősséggel nem tartozik. TILOS a folyót átúszni, a hajóútban fürödni, és olyan tevékenységet folytatni, amely ön- vagy közösségellenes, illetve élet vagy egészség ellen hat!

11. A naturisták óvják a környező természetet és élővizet. Ezért fokozottan kerülni kell a szemetelést, az élő növényzet károsítását. Cigaretta csikkeket, üvegek zárókupakját és a csonthéjas gyümölcsmagot is gyűjteni kell, a homokba dugni, vagy eldobálni TILOS! A területet végleg elhagyó táborlakó köteles a természetet eredeti formájába helyreállítani.

12. A szabad strand, és a táborhely területén a maradandó építkezés TILOS!

13. Tüzet gyújtani -az erdő és a sátrak védelme érdekében-, csak a vezetőség által táblával kijelölt helyeken szabad. A tüzeket őrizetlenül hagyni TILOS!

14. TILOS a vezetőség által közösségi területként megjelölt helyeken (út, tűzrakhely, pihenőhely, játékhely, stb.) sátrat felverni!

15. A vízvétel célját szolgáló kútnál TILOS mosni, mosakodni, mosogatni!

16. Vízi közlekedési eszközzel való közlekedés a strand területén, a mindenkor érvényben lévő víziközlekedés rendjéről szóló rendelet betartásával lehetséges. A vonatkozó szabályok betartásán túlmenően a strand területén vízijárművel, csak a táborhely lakói köthetnek ki napnyugtától napkeltéig. Kajakkal és kenuval napközben a strand területén kikötni, illetve kihajózni, fokozott óvatossággal a legrövidebb úton engedélyezett.

17. Homok és fa kitermelése, elhordása, a szabad strandon elhelyezett WC-k, jelzőtáblák és bóják megrongálása vagy eltulajdonítása hatóságilag TILOS!

18. A házirend betartása és betarttatása minden egyesületi tag és a területre érkező vendég érdeke és kötelessége.

Az Ányási Természetbarátok
és Naturisták Egyesülete
vezetősége



AZ ÁNYÁSI TERMÉSZETBARÁTOK ÉS NATURISTÁK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA



A tagok által 1991.06.21-én létrehozott, és a Szegedi Törvényszék által 0600/PK.60197/1991számon nyilvántartásba vett Ányási Természetbarátok és Naturisták Egyesülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) hatálybalépésére tekintettel,és azok rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadja el a módosított alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Ányási Természetbarátok és Naturisták Egyesülete
2. Az egyesület székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Nagy András János u. 11.
3. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
4. Az egyesület honlapjának címe: www.anyas.hu

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja, hogy tagjai számára a szabadidő kulturált és egészséges eltöltését biztosítsa, annak kereteit megteremtse, hogy a tagok a Tisza folyó vizét, a napfényt és a tiszta természetet zavartalanul élvezhessék. Az egyesület törekszik arra, hogy az előzőekben megfogalmazottak érdekében és azok elősegítéséhez az ágyási Tisza-partot és annak környezetét a civilizációs ártalmaktól megóvja, a környezetszennyezést minden lehetséges módon megakadályozza.
2. Mind a tagok, mind a kívülállók számára biztosítani kívánja a pihenés megfelelő környezetét,és a természeti kincsek védelmét.
3. Az egyesület tevékenysége: az egyesület céljainak elérése érdekében a partszakaszon a pihenés, kikapcsolódás feltételeit megteremti, a területet tisztán tartja.


III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3000- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év július15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 30 napos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét írásban annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség

A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha 3-15 napon belül kerül összehívásra. A közgyűlési meghívónak az erre történő figyelmeztetést tartalmaznia kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Schlosser Judit (6800 Hódmezővásárhely, Nagy András János u. 11.)
Az elnökség tagjai: Görbe Mihály (6795 Bordány, Petőfi u. 65.)
Gyovai Jenő (6630 Mindszent, Jókai u. 40.)
Papp László Gábor (6800 Hódmezővásárhely, Vásárhelyi Pál u. 9.)
Vörös Béla (6800 Hódmezővásárhely, Dózsa György u. 28.)
Schlosser Judit (6800 Hódmezővásárhely, Nagy András János u.11.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Záradék:
Az elnök az aláírásával igazolja,hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalomnak. Az alapszabályban vastag betűvel szedett és aláhúzott rész törlésre került a 2019.június 14--i közgyűlés határozatával.

Kelt: Hódmezővásárhely, 2019. év. június 14. napján



E-mail: info@anyas.hu